A mai napon közzétett különjelentésében az Európai Számvevőszék annak világosabbá tételére szólít fel, hogy mennyiben járulnak hozzá az uniós alapok a vállalkozások energiahatékonyságához. A számvevők következtetése szerint az uniós finanszírozás még nem követi kellőképpen az üzleti igényeket. A várt eredmények – amelyeket a meglévő nyomonkövetési keret egyébként nem is tud észlelni – csak korlátozott mértékben fognak hozzájárulni az Unió energiahatékonysági célkitűzéseihez. A számvevők többek között arra találtak bizonyítékokat, hogy egy sor projekt köztámogatás nélkül is sikerrel járhatott volna.
Az energiahatékonyság fontos része annak az uniós törekvésnek, hogy az Unió 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ehhez azonban továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség, és a vállalkozások is fontos szerepet játszanak. Emiatt a tagállamok saját intézkedései mellett az Unió is jelentős összegekkel támogatta a vállalkozások energiahatékonyságának fokozását 2014 és 2020 között.
A számvevők megjegyzik, hogy az uniós kohéziós politikai támogatás tervezett szintje az elmúlt években visszaesett: a 2016. évi 3,2 milliárd eurós teljes keretösszegről 2020-ra 2,4 milliárd euróra csökkent. Emellett a kiadások zöme a tagállamok egy kis csoportjában lépett fel: a vállalkozások energiahatékonyságára fordított kiadások mintegy kétharmada öt országra (Csehország, Lengyelország, Németország, Olaszország és Bulgária) irányult mindösszesen.
„A vállalkozások energiahatékonyságának fokozása – függetlenül attól, hogy mely ágazatban működnek – döntő fontosságú, ha az Unió el akarja érni azt a célját, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a kibocsátását– jelentette ki Samo Jereb, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy az uniós finanszírozás ténylegesen hogyan befolyásolja a vállalkozások energiahatékonyságát.”