Az uniós pénzügyek külső ellenőrzésének szükségessége

Az Európai Közösség megalapításakor a pénzügyek ellenőrzésére egy szűk körű bizottságot hoztak létre. A Közösség költségvetése idővel megnőtt, és miután nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenőrző bizottság nem rendelkezik a szükséges jogkörrel és erőforrásokkal a költségvetés ellenőrzéséhez, e feladat ellátását az Európai Parlament vette át.

A Számvevőszék lesz az Unió „pénzügyi lelkiismerete”

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke, Heinrich Aigner, felismerte az Európai Közösség ellenőrzési rendszerének hiányosságait, és egy valóban független külső ellenőrző testület létrehozása mellett érvelt. Ennek köszönhetően jött létre az Európai Számvevőszék. A Számvevőszéket 1975. július 22-én hozta létre a Brüsszeli Szerződés, és 1977 októberében kezdte meg működését, luxembourgi székhellyel. Hans Kutscher, az Európai Bíróság akkori elnöke „a Közösség pénzügyi lelkiismeretének” nevezte a Számvevőszéket.

A Számvevőszék uniós intézménnyé válik

A Számvevőszék 1993. november 1-jén, a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével vált teljes jogú európai intézménnyé. Azzal, hogy egyenrangúvá vált a Bizottsággal, a Tanáccsal és a Parlamenttel, a Számvevőszék erősíteni tudta függetlenségét és tekintélyét. A Maastrichti Szerződés azzal a feladattal is megbízta a Számvevőszéket, hogy évente megbízhatósági nyilatkozatot adjon ki az Unió beszámolójának megbízhatóságáról, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

A Számvevőszék ellenőrzési megbízatásának bővülése

A Számvevőszék szerepe 1999-ben az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével tovább erősödött, mivel az a Számvevőszék ellenőrzési jogkörét újabb szakpolitikai területekre is kiterjesztette, és hivatalossá tette annak a csalás elleni küzdelemben betöltött szerepét.

A Számvevőszék szorosabb együttműködésre lép a tagállamokkal

A 2001-ben aláírt Nizzai Szerződés kiemelte a Számvevőszék által a tagállami ellenőrző szervezetekkel folytatott együttműködés fontosságát.

A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés ismételten megerősítette a Számvevőszék megbízatását. Emellett változtatásokat vezetett be az uniós források kezelésére és elszámoltathatóságára vonatkozóan azáltal, hogy megerősítette az Európai Parlament költségvetési hatáskörét és kihangsúlyozta a tagállamoknak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos felelősségét.

A Számvevőszék fejlődése a növekvő Unió igényeinek teljesítése érdekében

Az Unió változásával párhuzamosan fejlődött intézményünk szervezeti felépítése is. Az 1977-ben még csupán kilenc tagból és 120 alkalmazottból álló Számvevőszék ma már 27 tagot és közel 900, valamennyi tagállamból származó munkatársat számlál.

1977 évi létrehozása óta az Európai Számvevőszék igyekszik hozzájárulni az uniós pénzgazdálkodás fejlesztéséhez azzal, hogy kiváló minőségű, időszerű kérdésekről szóló kiadványokat tesz közzé. Ez idő alatt az Unió új tagállamokkal bővült, új hatásköröket kapott, kibővítette költségvetését, és új európai szintű szervezeteket hozott létre – mindennek szükségszerűen tükröződnie kell munkánkban is.

A működésünk első évében kiadott két véleményhez képest kiadványaink száma jelentősen megnőtt. Ma már a véleményeken kívül éves jelentéseket, megbízhatósági nyilatkozatokat, különálló éves jelentéseket, különjelentéseket és áttekintéseket is közzéteszünk. Az utóbbi években nagyobb hangsúlyt fektetünk az uniós szakpolitikák eredményeinek ellenőrzésére és a teljesítmény javításával kapcsolatos tanácsadásra.