rAz Európai Számvevőszék 1997. októberi létrehozása óta látja el az Unió külső ellenőri feladatait. A Számvevőszék Luxembourgban található. A Számvevőszék célja a kezdetektől fogva az uniós pénzgazdálkodás javítása és az az uniós bevételek és kiadások tekintetében hozzájárulás a nyilvános elszámoltathatósághoz, bizonyosság nyújtása és tanácsadás révén.
Az uniós pénzügyek
külső ellenőrzésének szükségessége
Az Európai
Számvevőszéket akkor hívták életre, amikor az Európai Közösség (az Európai Unió
elődje) a polgárok felé történő elszámoltathatóság tekintetében célul tűzte ki
a demokratikusabbá válást. Ennek során két különösen fontos fejlemény volt az
Európai Parlament jogkörének kiterjesztése a költségvetési ellenőrzés
területére, és az Európai Közösség költségvetésének teljes körűen saját
forrásokból történő finanszírozása. A Közösség felismerte, hogy szükség van egy
valóban független külső ellenőrre is, aki segíti a Parlamentet és a Tanácsot a
pénzügyek demokratikus kontrolljának biztosításában. A Közösség 1958-as
alapítása után ezt a feladatot egy kisebb ellenőrző bizottság végezte, amely,
mint később egyre inkább nyilvánvalóbbá vált, nem rendelkezett a szükséges
jogkörrel és erőforrásokkal a gyorsan növekvő költségvetés megfelelő
ellenőrzésének biztosításához.
A Számvevőszék az
Unió „pénzügyi lelkiismeretévé” válik
Az Európai
Számvevőszék megalakításához Heinrich Aigner, az Európai Parlament
Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke adta a lendületet, aki 1973 óta
erőteljesen érvelt egy közösségi szintű külső ellenőrzési testület létrehozása mellett.
A Számvevőszéket 1975. július 22-én hozta létre a Brüsszeli
Szerződés, és 1977 októberében kezdte meg működését, luxembourgi székhellyel.
Hans Kutscher, az Európai Bíróság akkori elnöke a Közösség pénzügyi
lelkiismeretének nevezte a Számvevőszéket.
A Számvevőszék
uniós intézménnyé válik
A Számvevőszék
1993. november 1-jén, a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével vált
teljes jogú európai intézménnyé. Azzal, hogy egyenrangúvá vált a Bizottsággal,
a Tanáccsal és a Parlamenttel, a Számvevőszék erősíteni tudta függetlenségét és
tekintélyét. A Maastrichti Szerződés vezette be az azóta a Számvevőszék
fémjelzett termékévé vált éves megbízhatósági nyilatkozatot, az uniós beszámoló
megbízhatóságáról és az azt alátámasztó tranzakciók szabályszerűségéről szóló
ún. DAS-t is.
A Számvevőszék
ellenőrzési megbízatásának bővülése
A Számvevőszék
szerepe 1999-ben az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével tovább erősödött,
mivel ez a szerződés megerősítette a Számvevőszék függetlenségét és ellenőrzési
jogkörét, kiterjesztve azt újabb szakpolitikai területekre is. A szerződés
kiemelte a Számvevőszék szerepét a csalás elleni küzdelemben, és lehetővé
tette, hogy az Európai Bírósághoz forduljon előjogainak a többi uniós intézménnyel
szembeni védelme érdekében.
A Számvevőszék
szorosabb együttműködése a tagállamokkal
A 2003-as Nizzai
Szerződés megerősítette azt az elvet, miszerint a Számvevőszék tagállamonként
egy tagból áll, és kihangsúlyozta az intézmény által a tagállami ellenőrző
szervezetekkel folytatott együttműködés fontosságát.
A
2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés ismételten
megerősítette a Számvevőszék megbízatását és uniós intézményi státuszát.
A szerződésnek a Számvevőszéket érintő további jelentősége abban áll, hogy
változtatásokat vezetett be az uniós források kezelésére és
elszámoltathatóságára vonatkozóan azáltal, hogy megerősítette az Európai
Parlament költségvetési ellenőrzési jogkörét és kihangsúlyozta a tagállamoknak
a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos felelősségét.
A Számvevőszék
fejlődése a növekvő Unió igényeinek teljesítése érdekében
Az Unió
változásával párhuzamosan fejlődött intézményünk szervezeti felépítése is.
1977-ben még csupán kilenc tagból és 120 alkalmazottból álló Számvevőszék ma
már 27 – öt kamarában tevékenykedő – tagot és közel 900, különböző tagállamból
származó szakmai és igazgatási területen tevékenykedő munkatársat számlál. Az
uniós tagállamokban és más országokban működő nemzeti legfőbb ellenőrző
intézményekkel egyenrangú Számvevőszék arra törekszik, hogy a
közszféra-ellenőrzési munka fejlesztésének élvonalában legyen, és más legfőbb
ellenőrző intézményekkel együttműködve szakmai standardokat és jó módszereket
dolgozzon ki.
A Számvevőszék
2013-ban
Fennállásának 35
éve során az Európai Számvevőszék igyekezett hozzájárulni az uniós
pénzgazdálkodás fejlesztéséhez azzal, hogy olyan kiváló minőségű termékeket
állít elő, amelyek tükrözik az uniós fejleményeket és az érdekeltek változó
igényeit. Az elmúlt 35 évben az Unió új tagállamokkal bővült, új hatásköröket
kapott és új európai szintű szervezeteket hozott létre – mindennek
szükségszerűen tükröződnie kell a Számvevőszék munkájában.
Ennek eredményeként
a Számvevőszék munkájának eredményei jelentősen bővültek az első működési
évében kiadott két véleményhez képest. A Számvevőszék termékportfólióját ma már
a következők alkotják: éves jelentések, megbízhatósági nyilatkozatok, különálló
éves jelentések, különjelentések, vélemények és állásfoglalások. Az utóbbi
években a Számvevőszék nagyobb prioritásként kezeli az uniós szakpolitikák
végrehajtási eredményeinek ellenőrzését, valamint a teljesítmény javítását
célzó tanácsadást.
ERP šodien
Kopš Eiropas Revīzijas palātas izveidošanas
1977. gadā tā ir centusies sekmēt ES finanšu labāku pārvaldību,
sagatavojot augstas kvalitātes dokumentus, kas atspoguļo ES attīstību un
ieinteresēto personu mainīgās vajadzības. Šo gadu laikā ES ir uzņēmusi
jaunas dalībvalstis, tai ir piešķirtas jaunas pilnvaras, tā ir palielinājusi
budžetu, kā arī izveidojusi jaunas Eiropas līmeņa struktūras — un to visu
ERP ir ņēmusi vērā un atspoguļojusi sava darba tiešajos rezultātos.
Kapcsolódó hivatkozások: