A Számvevőszék az uniós költségvetés minden területén ellenőrzi a szakpolitikák és programok kiadásait. Ellenőrizzük a tagállamok által közvetlenül finanszírozott Európai Fejlesztési Alapokat is.
Az Unió éves költségvetése a szakpolitikák széles körét finanszírozza. A kifizetések szerteágazóan támogatnak tevékenységeket, mint pl. a mezőgazdasági termelést, a vidék-, illetve városfejlesztést, közlekedési infrastrukturális projekteket, kutatást, a munkanélküliek képzését, az Unióhoz csatlakozni kívánó országok támogatását vagy a szomszédos és fejlődő országoknak nyújtott támogatást.
Az EFA-k uniós fejlesztési együttműködési támogatásokat nyújtanak az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államoknak, illetve a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT). Az EFA-k kiadási és együttműködési eszközeinek a célja a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés elősegítése az AKCS államokban és a tengerentúli országokban és területeken, és ezek integrálása a világgazdaságba.
Intelligens és inkluzív növekedés
• Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért
A kiadások céljai a következők: a kutatás és az innováció fejlesztése, az oktatási rendszerek megerősítése és a foglalkoztatás elősegítése, egységes digitális piac biztosítása, a megújuló energiák és az energiahatékonyság ösztönzése, a közlekedési ágazat korszerűsítése és a gazdasági környezet javítása, különösen a kis és középvállalkozások (kkv) esetében.
A kiadások többsége a köz-, illetve a magánszférában tevékenykedő kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formájában kerül folyósításra, a Bizottság a támogatás kedvezményezettjei által a projekt költségkimutatásában feltüntetett költségeket téríti meg.
• Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
Ezen a kiadási területen az összkiadás körülbelül 80%-át a regionális és várospolitika teszi ki, amelyek végrehajtása elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) és a Kohéziós Alapon (KA) keresztül történik. Itt a cél az, hogy a legkevésbé fejlett uniós országok és régiók utolérjék a többieket, hogy erősödjék valamennyi régió versenyképessége és fejlődjék az együttműködésük. Az alapok infrastruktúra-fejlesztési projekteket, a munkahelyteremtést és -megtartást célzó intézkedéseket, regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését támogató tevékenységeket finanszíroznak.
A kiadási terület fennmaradó 20%-át a foglalkoztatás és szociális ügyek szakpolitikája teszi ki. Ezt elsősorban az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozza. E kiadások közé tartoznak a képzés és más foglalkoztatási intézkedések keretében támogatott humántőke-beruházások.
A kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik, az elfogadott kiadási programokon belüli projektek társfinanszírozásával.
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások
Ez a kiadási terület a közös agrárpolitikát (KAP), a közös halászati politikát (KHP), a vidékfejlesztést és a környezetvédelmi intézkedéseket foglalja magában.
A KAP célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás folyamatosságának, valamint a fogyasztók számára megfizethető árának biztosítása. A KAP két alap keretében valósul meg: ezek az uniós közvetlen támogatások és piaci intézkedések teljes finanszírozására szolgáló Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), illetve a vidékfejlesztési programokat a tagállamokkal együtt társfinanszírozó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A KAP kiadásainak irányítása a tagállamokkal megosztva történik. Mindkét alap kiadásai a támogatási kérelmek támogathatóságának ellenőrzéséért és a kedvezményezettek számára történő kifizetésért felelős mintegy 80 kifizető ügynökségen futnak át.
A KHP céljai a KAP céljaihoz hasonlóak, és e politika végrehajtásának legfőbb eszköze az Európai Halászati Alap (EHA). Az alapot a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással kezelik.
Az uniós környezetvédelmi politika célja, hogy hozzájáruljon a környezet minőségének és az emberek életminőségének védelméhez és javításához, valamint a természeti erőforrások ésszerű hasznosításához. Ezeket a kiadásokat a Bizottság központilag kezeli. A legfontosabb ezen a téren a környezetvédelmi program (LIFE). A LIFE a természet és biodiverzitás, a környezetvédelmi politika és irányítás, valamint a tájékoztatás és kommunikáció témáiban támogat projekteket.
Biztonság és uniós polgárság
E kiadási terület fő összetevői a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás és a menekültügy, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúság, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd.
Globális Európa
Ez a kiadási terület a következőket foglalja magában: külpolitika, az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok támogatása, valamint fejlesztési támogatás és humanitárius segítségnyújtás a fejlődő és szomszédos országoknak (az Európai Fejlesztési Alapok kivételével).
A kiadások több mint 150 országban, együttműködési eszközök és teljesítési módszerek széles skáláján keresztül valósulnak meg. A kiadásokat közvetlenül a bizottsági főigazgatóságok hajtják végre, vagy brüsszeli központjukból vagy a kedvezményezett országokban működő uniós külképviseletekről, vagy pedig nemzetközi szervezetekkel közösen.
Igazgatás
Ehhez a kiadási területhez az uniós intézmények és egyéb szervek kiadásai tartoznak. A kiadások mintegy 60%-át az emberi erőforrásokra fordított kiadások (bérek, juttatások és nyugdíjak) teszik ki. A fennmaradó rész az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadás. Az Európai Unió ügynökségeinél és más decentralizált szerveinél végzett ellenőrzéseink eredményeit, valamint az eredmények összefoglalását a külön közzétett különálló éves jelentések tartalmazzák.
Ellentételezések
Ezek átmeneti jelegű kifizetések, amelyek célja annak biztosítása, hogy az Unióhoz 2013 júliusában csatlakozott Horvátország a csatlakozását követő első évben ne járuljon hozzá nagyobb mértékben az uniós költségvetéshez, mint amennyit abból kap.